A komplex vizsga protokollja

I. Jelentkezési szakasz

1. A nappali képzésben részt vevő doktorandusz a tárgyév február 15-ig (keresztfélév esetében október 15-ig) az iskolatitkárnak leadja a 3. féléves szakmai beszámolóját.

2. Az iskolatitkár az 1–3. féléves beszámolók alapján ellenőrzi, hogy

a) a doktorandusz megszerezte-e az előírt minimum 90 kreditet,

b) teljesítette-e az 1–3. félévre előírt kötelező tantárgyakat,

c) van-e egy újabb (legalább közlésre elfogadott) publikációja (tanulmány vagy recenzió) a felvételi vizsga óta.

Az iskolatitkár az iskolatanács levelező listáján legkésőbb tárgyév február 22-ig (keresztfélév esetében október 22-ig) jelzi az iskolatanács tagjainak, kik azok a doktoranduszok, akik megfelelnek a komplex vizsgára jelentkezés ezen feltételeinek, s tájékoztatja erről a BDT titkárát is.

3. A komplex vizsgára az ellenőrzés után tárgyév február (keresztfélév esetében október) végéig írásban jelentkezhet a doktorandusz a DSZ-ben rendszeresített jelentkezési lapon, melyet mind az iskola, mind a BDT honlapjáról letölthet vagy a BDT-tikárságon kérhet. (Jelentkezés komplex vizsgára és fokozatszerzésre)

4. A témavezető tárgyév február (keresztfélév esetében október) végéig „A témavezető állásfoglalása a doktorandusz kutatási eredményeiről” című formanyomtatványon véleményezi hallgatója kutatási tevékenységét (Jelentkezés komplex vizsgára és fokozatszerzésre). A témavezetői állásfoglalást a komplex vizsgára történő jelentkezéssel egyidejűleg kell leadni a tudományterületi doktori titkárnál, így az a beadás feltételeként funkcionál.

5. Az alprogramvezető a jelentkezési szakaszban egyeztet az érintett hallgatókkal és témavezetőkkel a jelentkezésről és a vizsgatárgyakról, s tárgyév február (keresztfélév esetében október) végéig eljuttatja a doktori iskola titkárához a komplex vizsga tárgyaira és a vizsgáztatókra tett előzetes javaslatát. Egyidejűleg elküldi előzetesen egyeztetett javaslatát a háromtagú vizsgáztató bizottságra is a DE Doktori Szabályzat 13§ (3) pontja[1] szerint, s megnevez minden tag mellé egy megfelelő tartalékot is. Javasol továbbá a két tárgyra 3+3 szakirodalmat (ez tárgyanként lehet standard szakirodalom az adott alprogramban, nagyságrendileg tárgyanként mintegy 60–80 oldal terjedelemben).

II. Döntési szakasz

1. Az iskolatitkár formai szempontból ellenőrzi a bizottságokra tett javaslatokat, egy dokumentumban egyesíti azokat (és egy másikban a kijelölt szakirodalmakat), majd elküldi az iskolatanács levelezőlistájára. A jóváhagyás elektronikus szavazás útján történik tárgyév március (keresztfélév esetében november) első hetében.

2. A döntés után közvetlenül az iskolatitkár elkészíti a BDT számára a felterjesztést a bizottságokról (az iskolavezető aláírásával).

3. A BDT (általában tárgyév március /keresztfélév esetében november/ harmadik hetében tartandó) ülésén dönt a doktorandusz jelentkezésének elfogadásáról, a vizsgatárgyakról és a bizottság tagjairól. A BDT döntés után az egyes alprogramok titkárai szervezik a vizsgákat, az iskola által biztosított egységes formanyomtatványok használatával, s e levelezés iskolaszinten az e célra létrehozott e-mailcímre ( ) küldendő másolatok által dokumentálódik, amelyet az iskolatitkár kezel.

III. Vizsga-előkészítő szakasz

1. A döntés megszületését követően még márciusban (novemberben) a vizsga előkészítéseként az alprogramtitkár kéri a vizsgáztató bizottsági tagokat, hogy az adott vizsgatárgyból 3–3 további alapvető szakirodalmat határozzanak meg (nagyságrendileg tárgyanként mintegy 60–80 oldal terjedelemben), s a listát küldjék meg az alprogramtitkárnak, a felkérés kézhezvételétől számított egy héten belül.

2. A komplex vizsga elméleti részének vizsgaanyagát képező 12 tételes szakirodalmi listát az alprogramtitkár rögzíti minden vizsgázó PhD-hallgató esetében, s juttatja el számukra elektronikus formában, amint beérkeztek a vizsgáztatók listái, de legkésőbb tárgyév április 10-ig (keresztfélév esetében december 10-ig).

3. A komplex vizsga disszertációs részének alapjául szolgáló disszertációhipotézist a doktorandusz írásban készíti el (mintegy 4000–4500 szó terjedelemben + bibliográfia; az alprogramok saját hatáskörben maximálhatják a terjedelmet), s tárgyév május 31-ig (keresztfélév esetében december 31-ig) eljuttatja azt az alprogramtitkárnak pdf-ben, csatolva a témavezető elfogadó nyilatkozatát. A témavezető a Neptun tanulmányi rendszerben 5 fokozatú érdemjeggyel minősíti a Disszertációhipotézis (BTP2IDI_KUT_9) tárgy teljesítését. A disszertációhipotézist az alprogramtitkár továbbítja a bizottság tagjaihoz.

4. A komplex vizsgák helyeinek és időpontjainak meghatározása, az egyeztetések lebonyolítása az alprogramvezető feladata. A végleges helyszín-időpont adatokat tárgyév május 31-ig (keresztfélév esetében december 31-ig) kell eljuttatnia az iskolatitkárnak, aki meghirdeti a vizsgát a doktori iskola honlapján, s a BDT számára iskolaszinten összesítve továbbítja az időpontokat s helyszíneket.

IV. Vizsgaszakasz

1. A komplex vizsgákra tárgyév június 15. és 30. (keresztfélév esetében január 15. és 31.) között kerül sor, ezeket technikailag az alprogramok bonyolítják le. A bizottság tagjainak útiköltségét is az alprogramok térítik meg, az útiköltség-elszámolást az alprogram anyaintézetének pénzügyi feladatokat végző munkatársa végzi.

2. A komplex vizsga két részből áll. Az elméleti részben a doktorandusz a fő és melléktárgyakból megszerzett tudásáról, a disszertációs részben egyéni kutatási eredményeiről ad számot. A vizsga disszertációs részében zajlik a disszertációhipotézis megvédése. A témavezető a vizsgán jelen lehet, a disszertációs rész végén ismertetheti értékelését, de a vizsgáztatásban és a vizsga minősítésében nem vehet részt.

3. A vizsga értékelése a szabályzatban meghatározott formában történik, az eredményt a vizsga végén ki kell hirdetni, a jegyzőkönyvet közvetlenül ezt követően kitöltve, aláírva a bizottság elnöke az iskolatitkárnak adja át. Az iskolatitkár másolatot készít a jegyzőkönyvről és az iskolatanács levelező listáján közzéteszi azt. Az eredeti példányt eljuttatja a BDT-hez.

4. A sikertelen komplex vizsga egyszer ismételhető, tárgyév augusztus 31-ig (keresztfélév esetében január 31-ig). Ugyanezek a határidők vonatkoznak az engedéllyel halasztott komplex vizsgákra is.

5. „A doktori képzés ötödik félévére a doktorandusz csak a komplex vizsga sikeres teljesítése után jelentkezhet be.” (DSz, 13.§ 9.) A BDT titkára a Neptun tanulmányi rendszerbena Komplex vizsga (BDTKV) 0 kreditértékű technikai kredittel jegyzi be a vizsga teljesítését.

[1] „A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.”
 

AZ  IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA TÉMAKÖREI A KOMPLEX VIZSGA ELMÉLETI RÉSZÉHEZ

Angol és észak-amerikai irodalom- és kultúratudományi doktori program

Főtárgyak:

1. Az amerikai irodalom története a kezdetektől a 19. századig
2. A 19. századi amerikai irodalom története
3. A modern amerikai irodalom története
4. Észak-amerikai politika-, társadalom- és kultúrtörténet
5. Angol nyelvű posztkoloniális irodalmak
6. A kanadai irodalom története
7. A 19. és 20. századi angol és ír irodalom története
8. Angol nyelvű színház- és drámatörténet
9. Médiaelmélet és angol médiatörténet

Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program

Főtárgyak:

1. Régi magyar irodalom és kultúra
2. Klasszikus magyar irodalom és kultúra
3. Modern magyar irodalom és kultúra
4. Médiaelmélet és médiatörténet
5. Francia irodalom és kultúra
6. Holland irodalom és kultúra
7. Német irodalom és kultúra
8. Olasz irodalom és kultúra
9. Orosz irodalom és kultúra

A DE IKDI melléktárgyai (nyelv és szakspecifikus):

1. Irodalomelmélet
2. Kultúraelmélet
3. Komparatisztika
4. Esztétika
5. Színháztudomány
6. Vallástudomány
7. Folklór
8. Egyetemes történelem
9. Művelődéstörténet
10. Filmtörténet
11. Filozófiatörténet