A komplex vizsga protokollja

• A nappali képzésben részt vevő doktorandusz a tárgyév február 15-ig (keresztfélév esetében október 15-ig) az iskolatitkárnak leadja a 3. féléves szakmai beszámolóját.
• Az iskolatitkár az 1–3. féléves beszámolók alapján ellenőrzi, hogy
  • a doktorandusz megszerezte-e az előírt minimum 90 kreditet,
  • teljesítette-e az 1–3. félévre előírt kötelező tantárgyakat,
  • van-e egy újabb (legalább közlésre elfogadott) publikációja (tanulmány vagy recenzió) a felvételi vizsga óta.

Az iskolatitkár az iskolatanács levelező listáján legkésőbb tárgyév február 22-ig (keresztfélév esetében október 22-ig) jelzi az iskolatanács tagjainak, kik azok a doktoranduszok, akik megfelelnek a komplex vizsgára jelentkezés ezen feltételeinek, s tájékoztatja erről a BDT titkárát is.

• A komplex vizsgára az ellenőrzés után tárgyév február (keresztfélév esetében október) végéig írásban jelentkezhet a doktorandusz a DSZ-ben rendszeresített jelentkezési lapon, melyet mind az iskola, mind a BDT honlapjáról letölthet vagy a BDT-tikárságon kérhet. (http://btkphd.unideb.hu/letoltesek/fokozatjelent2016.pdf)
• A témavezető tárgyév február (keresztfélév esetében október) végéig „A témavezető állásfoglalása a doktorandusz kutatási eredményeiről” című formanyomtatványon véleményezi hallgatója kutatási tevékenységét (http://btkphd.unideb.hu/letoltesek/fokozatjelent2016.pdf). A témavezetői állásfoglalást a komplex vizsgára történő jelentkezéssel egyidejűleg kell leadni a tudományterületi doktori titkárnál, így az a beadás feltételeként funkcionál.
• Az alprogramvezető a jelentkezési szakaszban egyeztet az érintett hallgatókkal és témavezetőkkel a jelentkezésről és a vizsgatárgyakról, s tárgyév február (keresztfélév esetében október végéig) eljuttatja a doktori iskola titkárához a komplex vizsga tárgyaira és a vizsgáztatókra tett előzetes javaslatát. Az alprogramvezető a két vizsgáztató személyére egy 3–3 nevet tartalmazó listát terjeszt elő preferencia-sorrendben, ügyelve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony arányainak betartására. Javasol továbbá a két tárgyra 3+3 szakirodalmat (ez tárgyanként lehet standard szakirodalom az adott alprogramban, nagyságrendileg tárgyanként mintegy 60–80 oldal terjedelemben).

• Az iskolatanács tárgyév március (keresztfélév esetében november)első hetében kijelöli a vizsgabizottság elnökét, kijelöli a bizottság két vizsgáztató tagját, valamint ezek két-két tartalékát (ügyelve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony arányainak betartására), továbbá tudomásul veszi a kijelölt szakirodalmakat (elsősorban a vizsgázók közötti esélyegyenlőség szempontját érvényesítve).
• A döntés után az iskolatitkár előkészíti a BDT számára a felterjesztést a bizottság tagjairól. A BDT határozatát követően a doktori iskola elektronikus címéről elküldi a felkérő leveleket a bizottsági tagoknak (az alprogramvezető, az iskolavezető és a titkár aláírásával), kérvén postafordultával válaszukat. Nemleges válasz esetén a felkérést a kijelölt póttagok körében kell folytatni, amíg a bizottság össze nem áll.
• A BDT (általában tárgyév március /keresztfélév esetében november/ harmadik hetében tartandó) ülésén dönt a doktorandusz jelentkezésének elfogadásáról, a vizsgatárgyakról és a bizottság tagjairól.

• A döntés megszületését követően még márciusban (novemberben) a vizsga előkészítéseként az iskolatitkár kéri a vizsgáztató bizottsági tagokat, hogy az adott vizsgatárgyból 3–3 további alapvető szakirodalmat határozzanak meg (nagyságrendileg tárgyanként mintegy 60–80 oldal terjedelemben), s a listát küldjék meg az iskolatitkárnak, a felkérés kézhezvételétől számított egy héten belül.
• A komplex vizsga elméleti részének vizsgaanyagát képező 12 tételes szakirodalmi listát az iskolatitkár rögzíti minden vizsgázó PhD-hallgató esetében, s juttatja el számukra elektronikus formában, amint beérkeztek a vizsgáztatók listái, de legkésőbb tárgyév április 10-ig (keresztfélév esetében december 10-ig).
• A komplex vizsga disszertációs részének alapjául szolgáló disszertációhipotézist a doktorandusz írásban készíti el (mintegy 4000–4500 szó terjedelemben + bibliográfia), s tárgyév május 31-ig (keresztfélév esetében december 31-ig) eljuttatja azt az iskolatitkárnak pdf-ben, csatolva a témavezető elfogadó nyilatkozatát. Az iskolatitkár továbbítja a bizottság tagjaihoz.
• A komplex vizsgák helyeinek és időpontjainak meghatározása, az egyeztetések lebonyolítása az alprogramvezető feladata. A végleges helyszín-időpont adatokat tárgyév május 31-ig (keresztfélév esetében december 31-ig) kell eljuttatnia az iskolatitkárnak, aki meghirdeti a vizsgát a doktori iskola honlapján, s a BDT számára iskolaszinten összesítve továbbítja az időpontokat s helyszíneket.

• A komplex vizsgákra tárgyév június 15. és 30. (keresztfélév esetében január 15. és 31.) között kerül sor, ezeket technikailag az alprogramok bonyolítják le. A bizottság tagjainak útiköltségét is az alprogramok térítik meg, az útiköltség-elszámolást az alprogram anyaintézetének pénzügyi feladatokat végző munkatársa végzi.
• A komplex vizsga két részből áll. Az elméleti részben a doktorandusz a fő és melléktárgyakból megszerzett tudásáról, a disszertációs részben egyéni kutatási eredményeiről ad számot. A vizsga disszertációs részében zajlik a disszertációhipotézis megvédése. A témavezető a vizsgán jelen lehet, a disszertációs rész végén ismertetheti értékelését, de a vizsgáztatásban és a vizsga minősítésében nem vehet részt.
• A vizsga értékelése a szabályzatban meghatározott formában történik, az eredményt a vizsga végén ki kell hirdetni, a jegyzőkönyvet közvetlenül ezt követően kitöltve, aláírva a bizottság elnöke az iskolatitkárnak adja át. Az iskolatitkár másolatot készít a jegyzőkönyvről és az iskolatanács levelező listáján közzéteszi azt. Az eredeti példányt eljuttatja a BDT-hez.
• A sikertelen komplex vizsga egyszer ismételhető, tárgyév szeptember 15-ig (keresztfélév esetében február 15-ig.)