A Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program sajátos szerepe a bölcsészettudományok jelenlegi ‒ folytonos mozgásban, átrendeződésben lévő ‒ tudományszerkezeti viszonyai közepette annak az antropológiai felismerésnek az előtérbe állítása lehet, hogy az ember kultúra alkotta és kultúraalkotó lény, vagyis kulturális viszonylatok hálózatában örökli és alkotja meg önmagát és környezetét. Ez azt jelenti, hogy a világgal mindig csak valamilyen közvetítő közeg révén kerülünk kapcsolatba, s e közvetítés kulturális technikáinak egyike az irodalom. Az irodalomtudománynak ennek következtében széleskörű tudományközi irányultságra van szüksége. Ennek legfontosabb orientáló pontjai: az anyanyelv és az idegennyelvek iránti érdeklődés, a bölcseleti tájékozódás (nyelvfilozófia, filozófiai antropológia, kultúrfilozófia, érzékelés- és médiumelméletek); az olyan, csakis tudományköziként elgondolható kérdésirányok, mint az emlékezet, a performativitás, a test vagy az affektusok problémái; ember és politika (közösség), ember és technika, ember és médiumok viszonyai; a fordítás (egyáltalán a nyelvi és kulturális idegenség közvetítése) vagy éppen a vizuális kultúra kérdései. Ez a komplex, interdiszciplináris jelleg, az elméleti orientáció és a filológiai gyakorlat az irodalomhoz és a médiaszövegekhez való hozzáférés módozatainak, technikáinak bővítését, artikulálását és módszertani megalapozását szolgálja, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az irodalom kutatóinak a világ- és önmegértés elmélyítése érdekében mindenekelőtt a nyelvművészeti alkotásként felfogott irodalmi szövegekkel kell értelmezői viszonyba kerülniük. A programba olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik irodalom- kultúra- és médiatudományi kérdéseiket a fenti keretben kívánják elhelyezni.
A program témakiírásai között szerepelnek a régi, a klasszikus és a modern irodalom hagyományos műfajtörténeti, illetve műközpontú kérdései, valamint az irodalom összehasonlító, kultúratudományi, illetve médiatörténeti és -elméleti megközelítésére irányuló kutatási projektek, de olyanok is, amelyek a populáris kultúra jelenségeinek kritikai feldolgozására adnak alkalmat.
A doktori program 7 alprogramban működik, felépítése a 2 éves képzési-kutatási és a további 2 éves kutatási-disszertációs időszak általános mintáját követi.
A program képzési tervében vannak egyetemi szintű (Általános kutatási ismeretek), programszintű (Modern irodalomtudományi iskolák) és alprogramszintű kurzusok (Témavezetői és műhelyszemináriumok, Tematikus szemináriumok).
A legfontosabb ellenőrzési pontok:
A 2. félév végén a doktorandusznak témabemutatót kell tartania, amelyben vázolnia kell kutatási témáját és készülő disszertációját.
A képzési-kutatási időszak lezárultával, a 4. félév végén a doktori hallgatónak komplex vizsgát kell tennie, melynek során számot ad képzettségéről és értekezésének megfelelő készültségi fokáról.
A 6. félév végén meg kell védenie disszertációjának egy fejezetét.
Az abszolutórium (a doktori tanulmányok elvégzésének igazolása) a 8. félévet lezáró féléves beszámoló elfogadása után adható ki.